"Egy kincs van minden nemzetnek adva,
Míg azt megőrzi híven, addig él.
E kincs neve: az édes anyanyelv." (Jókai Mór)
Anyanyelvnek azt a nyelvet nevezzük, amelyet az ember gyermekkorában a szüleitől vagy a környezetétől megtanul. A nyelv mindig ott áll a rendelkezésünkre, mindent ki tudunk fejezni általa - érzéseinket, gondolatainkat.
A Petőfi Sándor Könyvtár munkatársai Édes anyanyelvünk címmel mesés foglalkozásra hívták az 1. b osztály tanulóit. A foglalkozás fő célja a tudatos nyelvhasználatra nevelés erősítése volt. Fontosnak tartották, hogy felhívják a gyerekek figyelmét a nyelvhasználat erkölcsi felelősségére, s arra biztatták őket, hogy az anyanyelvüket minél jobban megismerjék. Nyelvi humorral, nyelvi játékokkal lehetőséget kínál az anyanyelvünk az örömre. Ezt kihasználva, Csilla néniék játékos feladatokkal örvendeztették meg a gyerekeket, akik csapatokba rendeződve, izgatottan várták a feladatokat.
„Édes anyanyelv... valóban, ízlelhetünk bármilyen más nyelvet, a legédesebb zamata számunkra a gyönyörűséges magyar nyelvnek van. Mert a világ, a mi világunk van benne.”
(Nyíri Péter)
Balla Anikó, tanító