A sok információ, tanulás, készülés után végre elérkezett a „kihívás napja”.

A gyerekek és mi is nagyon vártuk, hogy kipróbálhassuk azt a rengeteg jó ötletet, amellyel mi is megismerkedhettünk. Abban az áldott helyzetben vagyunk, hogy az osztálytanító párommal együtt vállaltuk az EKOP képzést és programot, így együtt gondolkodhatunk, tervezhetünk, kiegészítve egymás erősségeit. Együtt tartottuk meg a foglalkozásokat és mindketten kiegészítettük még a játékokkal a délutáni szabad foglalkozások idején, így volt idő elmélyülni, ismerkedni az erősségekkel.

Már az erősségek felsorolása is nagy érdeklődést váltott ki a gyerekekben. Láttuk a kis szemükben megcsillanó büszkeséget, hogy ők, mennyi érték birtokosai…

A kisfilm megtekintése csak fokozta a lelkesedést, és kitaláltuk, hogy nemcsak a sablonkertet tesszük fel a faliújságra. hanem megfestjük a saját virágoskertünket, mindenki a maga virágjával, amelyre év közben majd felkerülnek a gyerekekre jellemző erősségek. A kiállítás után, másnap rögtön megtartottuk a második foglalkozást is. Nagy kedvenc lett a „Mesélő erősségek kocka”! Az erősségek felismerése a stilizált jelek alapján nagyon ügyesen ment. Előzően kinyomtattuk a gyerekeknek az erősségmutatókat, nyitottunk egy erősség füzetet, melybe belaragasztottuk. A beszélgetés során olyan ügyesen hoztak példát az egyes erősségek bemutatására, és próbálták egymásban is felfedezni a tulajdonságokat. A játék nagyon tetszett, mert szabadon engedhették a fantáziájukat, játszva tanultunk, tulajdonképpen bevezettük a fogalmazás tantárgyat. Megalkottuk a mi mesénket, amit le is rajzoltak később a füzetbe. A gyerekek nagyon büszkék voltak, mert érezték, hogy olyat csinálnak, ami különleges. Majd csoportokban más, más feladatot kaptak, így differenciált feladatmegoldást is csempésztünk a játékba. Lazításként megnéztük a Pipről szóló mesét, amit szintén nagyon élveztek és csak úgy röpködtek a beszélgetés során a kiskutyusról felfedezett erősségek. A legnagyobb élmény az volt, hogy a gyerekek nem a negatív dolgokat kezdték keresni a látottakban, és a beszélgetések után egymásban, hanem az erősségekre fókuszáltak. Mi áldott helyzetben vagyunk, mert kolléganőmmel, mindketten a pozitív megerősítéssel tanítunk, fegyelmezünk, az evangéliumi történetek segítenek a helyes irányba terelni a kicsiket. Több kis tanítványunk nyílt meg olyan, eddig még nem ismert oldaláról, hogy már most sikernek éltük meg a program játékosságát. Izgalom, érdeklődés, aktivitás, figyelem, kíváncsiság jellemezte a kis tanítványainkat. Nagyon várják az újabb érdekes feladatokat! Nekem személy szerint nagyon jót tett a tanulás. Újra még több lendületet kaptam a tanításhoz, és örülök, mert látom, hogy az optimális erősséghasználat hiánya, vagy túlzásai milyen változást okozhatnak akár saját, akár a diákjaink viselkedésében. A feladat nagy, szép kihívás, hogy minél hamarabb felismerjük a gyerekek, és saját magunk erősségeit, mert sokkal könnyebben boldogulnak majd az életben, ha vidámabban, nyugodtabban, feladatnak tekintenek egy nehézséget, kitartanak, emberi módon viselkednek és szeretettel viszonyulnak egymáshoz.

Fojtánné Miszkuly Szilvia és Nagyné Szűcs Zsuzsanna tanítók