A Budapesten eltöltött négy nap alatt számos programon vett részt a csapat. Jártunk a Miniversumban, a Bálnánál, a Hősök terén, Vajdahunyad váránál, Széchenyi Fürdőnél, az Állatkertben. A várnegyedbe siklóval mentünk fel, föntről csodálatos képeket készítettünk a kivilágított városról, Sándor-palotáról, Halászbástyáról.  A Duna-parton megtekintettük a holocaust áldozataira emlékeztető cipőket és József Attila szobrát.

 Városnézés közben mindig angol idegenvezetést hallgattunk, csakúgy, mint a Petőfi Irodalmi Múzeumban, a Parlamentben és a Hop on, hop off buszokon. A diákok nap mint nap számot adtak a tudásukról a műhelymunka keretén belül, hiszen változatos feladatok várták őket. Az ötfős csapatok ügyesen vették az akadályokat, amit a vetélkedők, kreatív foglalkozások, totó, teszt és játékos feladatok jelentettek. A legnépszerűbb feladat az volt, amikor a Váci utcán külföldieket kellett megkérdezniük arról, hogy miért jöttek el hozzánk, mi a véleményük Budapestről, a magyar emberekről.  Itt mutatkozott meg igazán, hogy az iskolában megszerzett tudásuk mennyit ér egy hétköznapi helyzetben.

Sajnos, hamar elrepült ez a néhány nap! S hogy valójában hogyan is telt, ezt egyik tanítványunk rímekbe is foglalta:

Végső Bence Levente

Angol nyelvi tábor

Fel a vonatra, indulás!
Budapest a végső állomás
Nem érdekelt minket semmi más
Az angolért jöttünk nem vitás

Le a vonatról, gyerünk gyorsan,
a metróért sokat álltunk sorban!
Nyüzsög a tömeg, fel-alá járkál,
de bennünk egyre az angol motoszkál

Szállás szép, szoba tiszta,
ha nem, az már mindenkinek a maga piszka
Reggeli volt savanyú, sós és édes
de leginkább a tea volt igazán mézes

Sok-sok érdekesség s látnivaló
Ó bár akadna nálam egy kis ennivaló!
Napközben mégsem éheztünk,
mert a hangulattól mindig erőt nyertünk

Estéken alvás nem volt csak munka
mentális és fizikai, ki-ki hogy tudja
Feladat volt sok, de annyi kell
másképp az idő hogy telhetne el?

Minden nap rohanás és tanulás
jót tett néha egy kevés buszozás
de nehogy azt hidd, hogy volt ott alvás
az angol ment  a fülünkbe hát mi más!

Hajón ülve s gondolkozva
írek jöttek velünk társalogva
Örültem, hiszen ismerte Puskást
s kóstolta már a híres-neves gulyást

Esténként az étterembe
vártuk a vacsorát nagy beszélgetésekben
Mikor kijött rögvest nekiláttunk
s estig az asztaltól bizony fel nem álltunk

E kis tábor emlék mindenkinek
Megköszönve Angelika, Zsuzsa s Betti néninek,
hogy egy ilyen élménnyel kedveskednek
Ó e napok egy életre szóltak minden gyereknek!

Köszönöm, hogy ilyen tanáraim lehetnek!!!

Szeretnénk megköszönni a vezetőség és a Korszerű Református Általános Iskoláért Közhasznú Alapítvány hozzájárulását a tábor sikeres lebonyolításához.

Orbánné Baksy Zsuzsanna,
Dr. Darainé Juhász Bernadett
Molnárné Veres Angelika